Keserű, keserű,
szól az égi hegedű.
Azt húzza, hogy milyen kár,
ellobbant a fürge nyár.
Azt játssza, hogy altató,
csillagfényű takaró.
Ruhája egy kopott kaftán,
mégis mosoly ül az arcán.
Keserű, keserű,
szól az égi hegedű.
Tóth Ágnes: MIT TETT AZ ŐSZ?
Jól sepert az őszi szél,
gyűlt ezer zsák falevél.
Felkapta a hátára,
s dobta postaládába.
Ó, te buta őszi szél,
nem is tudod, mit tettél.
Elküldted a leveleket,
s nem címeztél egyet se meg.
Ismeretlen címzettnek
lesz majd oka panaszra,
meglátod,…
Mit remél a hosszú nyár,
hogy talán tavaszt talál?
Emlék már a kikelet,[1]
előbb látja a telet.
Nemsokára itt az ősz,
hűvös szellő kergetőz.
Elköltözik sok madár,
szürkén búsul a határ.
Megélénkül a patak,
szunnyadoznak a halak.
Ritkán moccan a malom,
hártya érik a…