Deborah ugrókötéllel ugrál

csak úgy reng belé a tornác

még az oszlopok is

táncra perdülnek

zoknija föl-le csúszkál

levelet ragaszt a körmeire

kezére virágot fest

piros pöttyöket

Deborah kézen áll

szoknyája fejére hull

talpával a kopott falon

üti a taktust

Deborah térden ringatózva

ujjakkal játszik

kerekecske gombocskázik

fekete-fehér ujjbujócska

Deborah lehunyt szemmel

élvezi a napsugarakat

fonott haja két bagolyfül

a feje tetején – fülel – 

hallgatja a fény hangjait

most tanul fényül

Deborah cigánykerekezve

pörög-forog hazáig

árnyéka ugrál utána

mint egy fekete béka

porzik az út röpködnek

a kíváncsi bagolyfülek

szoknyája verdeső pilleszárny

harisnyája föl-le harmonikázik

hallani a pamutmuzsikát

az udvaron színes ruhában

karján a kistesóval

fejen áll anya is

forognak összetapadva

mint egy szélben viháncoló

kacagó levélgalacsin

A CsigaHÁZ az a hely, ahová jó behúzódni. Versek és mesék várják az ide érkezőket kortárs költők és írók tollából. Ezek a költők és írók mind-mind úgy érzik, hogy a mai felgyorsult, zajos világban is szükségük van a gyerekeknek egy olyan helyre, ahol feltöltekezhetnek. Mert a vers és a mese pihentet, feltölt és gyógyít. Az irodalom világa csodálatos. Ha útnak indulunk felfedezni, éppen olyan különleges titkos ösvényekre bukkanhatunk, amilyen egy csigaház belseje.