Keserű, keserű, szól az égi hegedű.   Azt húzza, hogy milyen kár, ellobbant a fürge nyár.   Azt játssza, hogy altató, csillagfényű takaró.   Ruhája egy kopott kaftán, mégis mosoly ül az arcán.   Keserű, keserű, szól az égi hegedű.

  Tóth Ágnes: MIT TETT AZ ŐSZ?   Jól sepert az őszi szél, gyűlt ezer zsák falevél. Felkapta a hátára, s dobta  postaládába.   Ó, te buta őszi szél, nem is tudod, mit tettél. Elküldted a leveleket, s nem címeztél egyet se meg.   Ismeretlen címzettnek lesz majd oka panaszra, meglátod,…

  Mit remél a hosszú nyár, hogy talán tavaszt talál? Emlék már a kikelet,[1] előbb látja a telet.   Nemsokára itt az ősz, hűvös szellő kergetőz. Elköltözik sok madár, szürkén búsul a határ.   Megélénkül a patak, szunnyadoznak a halak. Ritkán moccan a malom, hártya érik a…