Heted hét logo
2015\05\31

Baley Endre: MEGSÁRGULT KÉP

Gyermekeimnek

Ha majd egyszer, évek - és életemet - múlva,

egy kacatteli fiók elfelejtett sarkából

kezedbe kerülök, jusson eszedbe e vers!

Tenyeremben tücsök, s a korhadt kerti

fapadon - az egyetlen igaz hatalom -

az idő ölében ülök,

mosolyogva.

 

Sütött a nap, mellettem dédnagyanyám,

kinek évei finom ráncokba

futottak össze homlokán,

s kinek kékfestő ruhája

égszínné fakult a sok kézi mosás során.

 

Sütött a nap, bár nem látszik majd

e megsárgult, fekete-fehér képen,

de sötétkék rövidnadrágban,

apró-pöttyös ingben ültem ott, azon a padon;

éden volt, bizony igazi éden.

 

Magunk voltunk a nyári kék ég,

ruhánkról sütött a nap, fejünk felett

kajszifáról potyogott az érett barack.

 

Nézel majd rám, és én visszanézek.

S hiába nem lesz már se dédnagyanyám,

se barackfa, se tücsök,

s hiába nem leszek én,

mosolygok majd rád rendületlenül a képről,

mosolygok, mint az a sok érett barack

a fa tetején.

 

1146513_542926889106285_1945064184_n.jpg

 

 

2015\05\31

Tóth László: A FÖLD, A FŰ, AZ ÉG, A NAP

Május van, dalolunk, fogjuk egymás kezét, vidám körtáncot járunk.

Apu fogja anyu kezét, anyu fogja húgom kezét, húgom fogja az én kezemet, én meg apu kezét fogom.

Apu a föld, mert apunak barna szeme van.

Anyu a fű, mert anyu szeme zöld.

Húgom az ég, mert a húgomnak kék szeme van.

Én vagyok a Nap, mert az arcom olyan piros, mint a Nap.

Május van.

 

Illusztráció: Sharon Hendy-Moman

 

sharon_hendy-moman.jpg

2015\05\30

Tóth László: NAGYMAMA HÁZA

Nagymama háza olyan, mint egy fa.

Csak betonból van a gyökere, téglából a törzse, kéményből és füstből a koronája.

De nagymama mégsem abban lakik.

Kint lakik a ház előtt.

A lába: virágnak gyökere, teste: virágnak szára, karja: virágnak levele, feje maga a virág.

Csak olyankor mosolyodik el, ha megpillantja azt a két pillangót, melyek körbelebegik őt, azután leszállnak megpihenni a leveleire.

Az egyik lepke én vagyok, a másik a testvérem.

 

Illusztráció: Christian Schloe

 

christian_schole_29.jpg

2015\05\30

Kovács Árpád: MADÁR

Nagymama madár dala
általa lakik a hitben,
's wan'
ama határtalan
hattyúi éneke itt bent.

Dárda ha ma ártana,
öltene vért ereimbe,
tűzdelne megáldana,
toldozna-foltozna mindent.

Varrónő volt – folt maga,
simítgat tegnapi ráncot,
hegeken csitul dala,
egeken, varraton átszőtt.

Nagymama dárda lakik benn!
Áldj, madár, dalaidban!

Illusztráció: Christian Schloe

christian_schloe_1.jpg

 

 

 

 

2015\05\18

Baley Endre: VARÁZSLAT

Libben, reppen tavasztündér,

szellőszőtte köpenyében,

kisepri az öreg havat,

lyukat fúr a felhős égen.

 

"Ide hetven rózsarügyet,

oda sokkal zöldebb tónust,

amoda több napfényt kérek,

úgy csorduljon, mint a jó must!

 

Békamuzsikát a sásra,

nád zizegje gémek nászát,

tó tükrében fűzfa ringjon,

táncot lejtsenek a szárcsák!"

 

Libben, reppen lankadatlan,

virágillat lengi körbe,

alkonyatkor tücsökdalra

hajtja álmos fejét földre.

 

211553.jpg

 

2015\05\03

Zalán Tibor: BOBÓ USZODÁBA KÉSZÜL

 

Ma az uszodába fogunk menni!

Nem tudom, mi az az uszoda,

de mehetünk. Legalább ezt

is megtudom, mi az az uszoda.

Meg fogsz tanulni úszni, kisfiam!

Nem tudom, milyen lehet úszni,

hiszen még állni/járni sem tudok, sőt,

fordulni is csak kétszer fordultam meg

a kiságyban eddig, akkor is csak

véletlenül. Előbb fogok úszni, mint járni?

Még az is meglehet.

Ugye, nem fogsz félni a víztől!

Nem tudom, miért kellene félnem a

víztől, nem is tudom még, mi az a

víz, inni is csak anyatejet kapok,

de talán ez a bizonyos víz lehet a

fürdető kádban estelente, s ha igen, hát

a hancsi-pancsit azt nagyon szeretem, tehát

csöppet sem félek a víztől.

Anya majd vigyáz rád, tart a karjain!

Nem tudom, milyen veszélyeket rejteget

számomra az az uszoda, ha anya ennyire

óvatos, és azzal biztat, hogy meg fog óvni

minden bajtól; végső soron nem vinne anya

uszodába, ha az annyira veszélyes lenne

rám nézve. És legalább megtanulok úszni,

ha már járni még nem tudok…

Hát akkor, anya, mi mást tehetnénk, vágjunk bele!

 

o-baby-swimming-facebook.jpg