B.Tóth Klári: FÉSZEKRAKÓK
Panni lányom rajzáról
Ág hegyén a rigópár
minden gallyat kipróbál,
csőrével a kis tojó
válogat: mi volna jó
tojásvédő menhelynek,
őrzővédő leshelynek?
Gyűjtöget a két madár,
mit ad ki a héthatár?
Szalmát, nejlont, ág-bogat,
mindent összeválogat.
Itt a készlet, szól a hím,
kész a fészek, kész a rím!
Rímelni még ráérünk,
ha otthonos a fészkünk!
Ez még csak szerkezetkész,
s ha kifosztja gyerekkéz?
Biztosító fizeti,
ha a tojást kiveszi?
Elkészült az ág-börtön,
hol egy büntit letöltsön?
Vigyázok én, kis tojó,
nyugtatja a hímrigó,
szárny-csőr-és hangvédelem
őrködik az életen!
S úgy tapodja, lelkesen,
rigófütty-szerelmesen:
fészekrakás tudomány,
őseimtől tudom ám!
Ráköpi a sárcsomót,
csupa fröccs a tollkomód.
Nem kell több suvickolás,
máris jön a négy tojás...
De gömbölyűk, de szépek,
telik velük a fészek.
Röppenjünk le az útra
kukacgyüjtő körútra.
Nézd, a macska, épp lendül...
Rigóasszony megrendül:
hullanak a tojások!
Jesszusom, kész idegsokk!
A négy ovál hulldogál,
s közben megmentőre vár.
Állítsuk meg az időt,
macskaugrást, hajcihőt,
felgyorsuló zuhanást,
kis rigósszívdobbanást,
adjuk át a reménynek
ezt a néhány sorvéget,
késve bár, de nézd, ki száll
ott? A rigócsőrkirály!
Idő, amíg ideér,
messze van a meseszél...
Kitárt szárnnyal aláhull,
tojásokért nézd, lenyúl
éppen csak a föld felett,
egy darab le nem esett...
Megőrizte Panni-kép,
el ne vesszen semmiképp,
így teremt a rajzoló:
csak kikelt a négy rigó!
Kép forrása: Képguru.hu
