Tóthárpád Ferenc: FORDULNAK AZ ÉVSZAKOK

137313.jpg

 

Mit remél a hosszú nyár,

hogy talán tavaszt talál?

Emlék már a kikelet,[1]

előbb látja a telet.

 

Nemsokára itt az ősz,

hűvös szellő kergetőz.

Elköltözik sok madár,

szürkén búsul a határ.

 

Megélénkül a patak,

szunnyadoznak a halak.

Ritkán moccan a malom,

hártya érik a tavon.

 

Gyakran opálos az ég,

s szórja szerte permetét:

milliónyi cseppnyi könny.

Mint egy óriási könyv,

 

végtelenül nagy lapok:

fordulnak az évszakok.

 

[1] kikelet hava: március hónap, tavasz

Szólj hozzá!